Magic~

Egy kis dobozka volt a kezében.
- Tessék ez a tiéd! - adta át a meglepetést. Mikor kinyitottam a lélegzetem is elállt a gyönyörtől.  Egy arany karkötő volt benne, kis kövekkel. Álom szép volt. - Vedd fel. Vagy segítsek? Feladjam? - mosolygott ManJi az arcomon, ami olyan volt mint amikor egy öt éves meglát egy csoki gyárat.
- De..de én ezt nem fogadhatom el. Biztos egy vagyon volt. - adtam volna vissza neki amikor egy váratlan csókkal elcsitított. Olyan érzéki volt, és tökéletes. Lehunytam pilláim, s élveztem a pillanatot míg ajkai enyémet kényeztették.
- Szívesen - kuncogott bele a csókba. - Akkor, Hercegnő? Szabad? - utalt arra hogy adja fel az ékszert.
- Köszönöm. - nyújtottam ki a karom. - De miért kapom?



- Mert .. - gondolkozott el. - Mert szeretlek! - nézett mélyen a szemembe és újra megcsókolt. Utána pár percig csak öleltük egymást. Teljesen elfelejtettem hogy a tesómmal és a legjobb barátnőmmel rosszba vagyok hogy egy menő csaj leszek ha többet leszek NiTae-ékkel. Csak arra tudtam gondolni hogy mennyire szeretem ManJin-t. De a tökéleset pillanat sem tarthatott örökké, a telefonom csörgése zavart meg. 
- Ki a búbánat vagy?! - beszéltem a rezgő készülékhez. Apa volt. Éreztem hogy ordítani fog. Így lenémítottam majd később visszahívom. Talán.
- Ki volt? 
- Appa. - néztem a földet.
- Éhes vagy? Vagy szomjas? - sietett ManJi a konyhába.
- Ühm... Szomjas inkább.
- Rendben. Nincs kedved este megnézni egy filmet? Vagy itt alszol? Hoztál cuccot? - halmozott fel a kérdésekkel. 
- Hát nem hoztam semmit magammal, de ha nem zavarnék itt aludnék inkább mint otthon egyedül. - tettem hátra a kezem és a számszélét harapdáltam. 
- Te? Zavarni? Nem tudnál. - mosolyodott el sármosan. 


Tejóég T_T ne haragudjatok ez szörnyű de annyira nincs ihletem. oo' bocsánat </33

Who is perfect?~

A mosdóban csak sírtam sírtam és sírtam. Nagyon fájt amit csináltak velem. Én hűséges voltam velük szemben ők meg lesz*rják a fejem. A sminkem totál elmosódott, a harisnyám kiszakadt.
- Remek. - töröltem le könnyeimet. - Miért nem lehetek olyan mint ő.. mint NiTae olyan.. Tökéletes. - beszéltem magamban halkan.

Kifújtam az orrom megmostam az arcom, kifestettem magam, és kimentem a WC-ből. Nem érdekelt más véleménye, sőt még jobban kiszakítottam a harisnyámat. Én is lehetek olyan mint ő. Bementem a terembe, és leültem a fiúk közé, egy picit kacérkodtam velük.. NiTae-ék csengetés előtt öt perccel jöttek be a terembe. Leültek mellém.
- Annyeong Unnie! - adott három puszit az arcomra NiTae, és utána én Hyun-nak és KiTae-nek is adtam. - Annyeong Oppa! - küldött légpuszit a többi fiúnak. 
Csörögni kezdett a mobilom Appa volt az. Kimentem a teremből és felvettem.
- Szia Appa rég beszéltünk.- adtam elő a jó kislány szerepet.
- Te mit képzelsz magadról?! Drogozol, iszol és pasizol? Még is hogy képzeled te ezt? K*rvás ruhákban jársz és sminkeled magad? Nagyot csalódtam benned - üvöltött a telefonba. A torkomban már egy giga méretű gombóc volt. Egyszerűen nem tudtam megszólalni. A könnyeimet vissza tartva, kinyomtam a telefont. Leszartam. Ne szóljon bele az életemben elég nagy lány vagyok ahhoz hogy eldöntsem mi jó nekem.. Be is csöngettek leültem Hyun mellé. Hamar vége lett a napnak. Tudni illik hogy SungGi velem lakott amíg össze nem vesztünk,így Shenii-hez költözött. Ebből következik hogy az egész ház az enyém volt. El is voltam magamban de már kezdtem unatkozni. Nagyon sokat sírtam apa miatt.

Eljött a várva várt nap. Péntek. (*o*) A kedvenc ruha összeállításomat vettem fel nem volt túl hideg sőt őszhöz képest elég nyári idő volt. Kimentem a házunk elé pontban hétkor. Megállt egy autó és kiszállt ManJin. 


Úgy örültem neki nem hittem el hogy itt van.


Oda szaladtam hozzá és megöleltem. Felnéztem rá és gyönyörű barna szemeiben elvesztem.
- Köszönöm Oppa hogy eljöttél! - csillogott a szemem.
- Hogyne jöttem volna el? - adott puszit a homlokomra. - De mehetünk? - meg sem várva válaszomat egy kendőt kötött a szememre. Rohadt hosszú út volt főleg hogy semmit nem láttam.
- Megérkeztünk. - segített kiszállni a kocsiból, és éreztem a puha füves,mohás talajt a lábam alatt. Levette a szememről a kendőt és egy gyönyörű erdőben találtam magam, ahol minden mese szerű volt. Gyönyörű zöld volt minden még ősszel is. Az erdőben is még sétáltunk egy kicsit amikor  megpillantottam egy kis kunyhót.


A lélegzetem elállt, olyan csodaszép volt. Tovább mentem volna mert gondoltam nem ide jövünk, de ManJi vissza húzott a karomnál fogva.
- Megérkeztünk. - mosolygott tündérien. A szemeim  ököl méretűek lettek.
- Ide? Ide jöttünk? Ez csodálatos. - csillogott a szemem
Megfogta a kezemet és mutatta az utat. Felmentünk a hídon és bementünk a házba. Bent is olyan szép volt, nem csalódtam. Kicsi volt és otthonos, egy fürdő volt egy hálószoba konyha és nappali.
- Van egy meglepetésem. - szólalt meg a hátam mögött...

Nem értem~

Pont engem hívtak be.
- Annyeonghaseyo - hajoltam meg illedelmesen, a bácsi is felállt és meghajolt. - Csak azt szeretném kérdezni hoooogy - húztam el az ó-t és összekulcsoltam a kezem és a lábam szégyellősen. - Tetszik írni nekem egy igazolást, mert fáj a torkom meg a reggel volt egy kis lázam és iskolába nem mentem és mikor mehetek? - néztem a földet zavaromba.
- Buli volt a tegnap? - kérdezte miközben írta az igazolásomat.
- Egy pici. - néztem szégyenlősen.
- Tessék többször nem akarom hallani. Holnap mehet.
- Rendben! Jalgayo - hajoltam meg megint.

- Jalgayo! - mondtam a kórteremben lévő embereknek. Oda mentem a kislányhoz akivel beszélgettem - Kamsa Dongsaeng hogy meghallgattál. - pusziltam meg a buksiját. Ő csak bólintott és oda szaladt az anyukájához.  Mikor haza értem ledobtam a cuccaimat, és bele dőltem a kanapéba. Mint gondoltam le is estem róla.

3 óra körül felhívtam NiTae-t a házi miatt.
- Házi? Szerinted írtam valamit órán? Talán kérd el SooMin-től ha kell de én óra elején szoktam lemásolni róla. - mondta gúnyosan.
- Igazad van ráérek. - bólintottam. Elköszöntünk egymástól és letettük a telefont. Apropó telefon. Felhívom ManJi-t. Bepötyögtem a számot, a pillangók éledni kezdtek a hasamba. Kicsörgött. (*-*)
- Halo? - vette fel az a lágy férfias hang a telefont. Alig bírtam megszólalni. 
- Óó szia HeeRa vagyok megtaláltam a telefon számod és nagyon örültem neki. - harapdáltam a szám szélét. 
- Szia bocsi hogy így adtam oda, csak ez így romantikusabb. - hallottam a hangján hogy mosolyog. - Elszeretném mondani hogy nagyon szép vagy és nagyon tetszel és nem találkoznál velem még egyszer?
- Százszor is. - törtem ki boldogság rohamomban.
- Na ez remekül hangzik akkor pénteken elviszlek valahova az még titok, hát nem kell nagyon kiöltözni. Hétkor a házatok előtt. Szia álmodj szépeket.
- Rendben. Jalja. - mosolyogtam és leraktam a kagylót. - Hát ezezezez tökéletes lesz. - ugráltam örömömben. Annyira boldog voltam. Este már 10 óra körül elmentem aludni, de nem tudtam. Éjfél után aludtam el. Reggel fél hatkor keltem, hogy kisminkeljem magam és hamar be érjek a suliba. Csak Sunggie és Shenii volt bent, régebb mindig 7-kor találkoztunk és akkorra mentem én is.
- Sziasztok lányok - mentem oda hozzájuk mosolyogva, de ők csak elfordultak. A...a..a.. a tesóm, és a legjobb barátnőm.. A testvéreim .. könnybe lábadt a szemem és kiszaladtam a mosdóba. Shenii ilyen arcot vágva nézett utánam.

Szerencsétlen~

Reggel mikor felkeltem mosolyogva keltem ki az ágyból, nagyon boldog volt. 9 óra lehetett, nem figyeltem az időt, mikor egy szó futott át az agyamon.
"Iskola" !!
- Mi a f*sz ?! Jééézus nenenenenne! - ordítottam, és az órára nézve reménytelennek tűnt a helyzet. Fél 11.
- Jó, oké, nyugi, akkor beteg, vagyok, fáj a torkom, lázam van - beszéltem magamba. Készülődni kezdtem, hogy még elérjem a kedvenc orvosomat. Felhívtam hogy bent van-e még.

A válasz felettébb meggyőző volt, mivel a asszisztense vette  fel, aki megnyugtatott hogy még bent van. Siettem mikor megcsörrent a telefonom. Sunggie hívott.
- Haló? -vettem fel a kagylót.
- Te hol vagy? Remélem otthon és nem valami utca szélén - bókolt kedvesen.
- Ömm utca szélén vagyok de Seoul-ba az orvoshoz megyek Unnie és ezért még számolunk. - vágtam dühös arcot, és rá nyomtam a telefont.

Beértem az ügyeletre, és meg is kezdődött az örökké valóság. 1000000000000-en voltak a rendelőben.Leültem hátra, és néztem a kisgyerekeket akik játszanak. Vissza emlékeztem arra amikor Shenii, SungGi és én játszottunk. Milyen boldogak voltunk. Elválaszthatatlanok. Mi hárman voltunk a három grácia. És most. Most utálnak engem. Miért? Bedugtam a fülesemet a telefonomba, és zenét kezdtem hallgatni. Egy régi szám ment, a Because of you Kelly Clarkson-tól. Régen ez volt a hármunk dala. Megkönnyeztem, szerencse hátul voltam, de egy kislány észrevett.


- Mi baj? Ennyire fáj a pocakod?
- Jajj nem csak csak szomorú vagyok. - válaszoltam a könnyeimet letörölve.
- Mi a baj?
- Semmi, kicsi vagy még ehhez  - mosolyogtam rá, és rájöttem hogy én is úgy utáltam ha ezt mondták nekem. Így elmeséltem neki a problémámat. Csak nagy szemekkel nézett és hallgatott és mikor vége lett a 'mesémnek' csak ennyit mondott :
- Te nagyon kedves vagy és miért ilyen gonoszak veled?
- Én vagyok velük a gonosz... és nem ők de ezt tényleg nem értenéd.
- Hát jó, kamsahamnida hogy elmondtad nekem ezeket - mosolygott rám.
- Nagyon köszönöm hogy meghallgattál engem. ♡

Pillangók~

Szóval elmondanám, hogy se Nitae se Hyun se KiTae nem olyan amilyennek leírom félreértés ne essék. :)
Kamsahamnida <3 ^^

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~



...Haza kísérjen-e, mert sötét van és nem hagyhat magamra. Az ő elmondása szerint. Mikor haza felé mentünk, egy sikátorban mentünk el, ahol egy 'csúnya bácsi' fogadott minket.

- Na látod ettől védelek meg - suttogta a fülembe ManJi, és közben elmosolyodott. Útközben éreztem hogy tenyeremet egy másik meleg dolog fogja. Lenéztem, fogta a kezem, Ránéztem az arcára ő elnézett és mosolygott. Én is mosolyogtam, majd csöndben sétáltunk. Megérkeztünk.
- Fel jössz egy sörre, van még borom is. - kínáltam fel az ajánlataimat.

- Hát, nem nem köszi nem zavarok este már.

- Dehogy zavarsz gyere kérlek nagyon félek egyedül - néztem fel rá boci szemekkel.

Megvonta a vállát, és követett. A szobában kisebb-nagyobb kupi volt ami miatt kínosan éreztem magam.
- Akkor sör vagy bor? Van víz és málna szörp mit hozhatok az úrnak? - gúnyolódtam.
- Sör jó lesz.
Kivittem neki és magamnak egy sört, és bekapcsoltuk a TV-t.
- Köszönöm hogy elkísértél, és megmentettél a 'csúnya bácsitól' - nevettem.

- Én köszönöm hogy egy ilyen szép lányt haza kísérhettem. - mosolygott, miközben én fül tövig
 pirultam. Lassacskán meg is ittuk a piánkat, és készülődni kezdett.
- Még beszélünk igaz?
- Garantálom. - kacsintott meggyőzően és elfordulva valamit ütyködött. Lekísértem a lépcsőn.
- Akkor majd még találko...- és ekkor belém fagyott a szó. Megölelt. MEGÖLELT. MEGÖLELT!!!!!!!!!!! Jézus atya ég már most megölelt viszonoztam az ölelést. Nagyon jó volt, a szívem kiugrott a helyéről. Olyan meleg volt, és szeretet teljes. A pillangók már aktivizálták is magukat. Basszus. Csak nem!?
- Szia - ment elintegetve. Én nem tudtam megszólalni, szóval csak ficánkolt a karom a levegőben mint egy nyomoréknak. Beértem a házamba és mikor becsuktam az ajtót, akkor a falnak dőlve, mosolyogni kezdtem és fejemre húztam kabátomat. Kiesett egy kis fecni. Mikor megnéztem mi van rajta, újból a fejemre húztam a kapucnit. Az írta hogy nagyon örül hogy megismert, és leírta a telefonszámát, és aláírta. (*o*) 

Furcsa ismerős~

A lány sírva kijött a szobából, és haza futott.. Többet nem tudok róla.
- De miért is jöttél fel? - nézett rám NiTae.
- Kya. Csak SungGi-ék gonoszak voltak velem, és megbántottak, és te vagy az egyik legjobb barátnőm és fel jöttem ha nem baj. - ártatlan mosoly ült az arcomon.
- Hát, ami azt illeti, kész van a kislány és most én jövök. - célozgatott NiTae Jinnie felé nézve.
- Értem, akkor megyek, megadnád a számát Hyun-nak?
- Persze - beírtam a számát gyorsan a telefonomba, és már mentem is.
Felhívtam Hyun-t és nagyon kedves volt, mondta hogy az öccsére kell vigyázzon, ezért nem tud velem találkozni. Tőle elkértem KiTae számát, aki megjegyezte hogy Hyun-nak nincs is öccse, de ez nem izgatott, mert biztos fontos dolga és nem mondhatta el. KiTae-vel elmentem a moziba, és este együtt készülődtünk a buliba. Este 10-kor már ott voltunk, sok együttes volt, akik elég ratyi zenét játszottak. Találkoztam NiTae-vel és Hyun-nal, velük volt még kettő fiú is Jinnie és a másikat nem ismertem. Egy-Kettő óra felé már nem voltak együttesek és ment normális zene is. Egy fiúval sokat beszélgettem, és nagyon aranyos volt velem, ManJin-nek hívták. Meghívott italokra, vett nekem cigit, felkért táncolni nagyon édes volt. Kimentünk cigizni az udvarra, és a falhoz dőlve leültünk. 






- És mióta laksz Seoul-ban? - fújta rám a füstött ManJin.
- 4 éves korom óta, előtte Kangnung-ban laktam, de a szüleim elváltak és anyám ide költözött. - És te?
- Én idén költöztem ide, mert a szüleim meghaltak egy autó balesetben, és a nagynénémmel ide költöztünk.
- Jajj nagyon sajnálom - öleltem át a vállát, és ő a kezével az én kezemet simogatta. Elszívtuk a ciginket, és bementünk.. Egy elég lassú szám ment amikor felkért táncolni. Simulós tánc volt eléggé. És után megkérdezte hogy...

Még hogy r*banc? ˇ^ˇ

- De.. HeeRa hidd már el, hogy elrontod magad. Mégis hogy nézel ki? A dekoltázsod, a tüdődig lelátok. - hisztizett Sunggie.
- Hagyatok békén jó!? Azt csinálok amit akarok! - ordítottam, és elszaladtam magassarkúban(!!!) csak hogy nem estem el, de elfutottam, és az első buszra felszálltam, ami szerencsémre pont NiTae-ék felé ment. Mikor fel mentem a házába kicsit meglepődtem hogy egy fiú volt nála félmeztelenül (mellékesen irtó helyes. :PP)


...És egy másik lány akit nem ismertem ő anya szült meztelen volt. Meglepődtek amikor be léptem, mert éppen valamit csináltak azzal a lánnyal.
- Itt...m..mi történik? - kérdeztem megszeppenve.
- Jaaa ő SooMin, egy kis csicska.. túl nagy volt a szája, és most megbüntetjük. - röhögött gúnyosan NiTae.
- És mivel büntetjük? - kérdeztem kacsintva, a bánatom elfeledve.
- Jinnie picit megb*szta a lyukát. - fakadt ki NiTae, én lepacsiztam vele és röhögni kezdtem vele.
- HeeRa vagyok elismerésem - nyújtottam a keze, a fiú felé.
- DongJin vagyok szólíts csak Jinnie-nek - kacsintott kanosan, mire lehúzta a gatyáját, és a csajjal.. 'egyesült' megint, a lány nagyokat nyögött, nem élvezte, mert sírt. Kicsit sajnáltam de ha NiTae-nek vicces, nekem is. Miután abba hagyták, megpaskolta a SooMin fenekét DongJin, aztán bezárta a fürdőbe, és mondta neki hogy öltözzön fel, és a ruhái utólag utána dobta. Hallottam hogy zokog, de NiTae-re figyeltem aki még mindig nevetett színes körmeivel takarta arcát.

~Gyönyörű. *w* mondtam magamban~